Dr. Mezei Ferenc Széchenyi-díjas magyar fizikus, részecskefizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A KEMPELEN Tudósakadémia Társaság Alapítvány alapító tagja.
A magyarországi fizika XX. századi történetének egyik legjelentősebb, nemzetközi hírű alakja. Nevéhez fűződik a kísérleti neutron és szilárdtestfizikai kutatásokat, anyagszerkezeti vizsgálatokat új alapokra helyező, neutronspinekhó néven ismert elv felfedezése (1972), valamint az ezen az elven működő első spektrométer kifejlesztése (1978). További nagy jelentőségű felfedezései a szupertükör (1976) és a hosszú impulzusú neutronforrás (1995) elvének kidolgozása.
1972 óta élete és tevékenysége leginkább Franciaországhoz, Németországhoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Svédországhoz köti, de aktív kapcsolatot ápol a magyar tudományossággal is. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben rendes tagjává választották, részt vesz a szilárdtestfizikai bizottság munkájában. 1990-től tagja az Európai Akadémiának (AE), elnöke az Európai Fizikai Társaság (EPS) publikációs bizottságának, tagja a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Fizikai Szövetség (IUPAP) mágnesességi bizottságának. Fiatalkorában megszervezte és évekig vezette az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ifjúsági fizikai körét. Tudományos eredményeinek elismeréséül 1973-ban Selényi Pál-díjjal, 1986-ban az Európai Fizikai Társaság Hewlett-Packard Europhysics kitüntetésével, 1991-ben Eötvös Loránd-emlékéremmel, 1994-ben a Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó-díjával, 1995-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével, 1999-ben Wigner Jenő-díjjal, valamint az Európai Neutronspektroszkópiai Társaság Walter Hägl-díjával tüntették ki. A neutronkutatásban elért, nemzetközi szinten is kimagasló eredményeiért, neutronoptikai berendezések kifejlesztéséért 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2008-ban a Debreceni Egyetem díszdoktorává avatták. Jelenleg a svédországi Lund városában épülő nemzetközi Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source, rövidítve ESS) műszaki koordinátora. Mintegy 100 szakközleménye, tanulmánya jelent meg, jobbára nemzetközi tanulmánykötetekben, folyóiratokban. Szerkesztőbizottsági tagja volt az Europhysics Letters (1988-1996), a Zeitschrift für Physik, 1995-től pedig a Journal of Neutron Researchszakfolyóiratoknak.